Miután csütörtök délután buszra szálltunk és átvágtunk Szlovénián, Horvátországon és Olaszországon, péntek délelőtt elpilledten, de örömtelin érkeztünk Monacoba. Aznap délelőtt felfedeztük a hercegséget, ámultunk a cirka ezer jacht láttán, amiket a kikötőben ringattak a hullámok. Séta közben megcsodálhattuk az óvárost a hercegi palotával együtt, sőt még a Casinoba is beengedtek minket a biztonsági őrök, miután leellenőrizték, hogy egyszerű turisták vagyunk, akiknek a táskája javarészt csak szendvicseket rejt.

Monaco fényűző városa utána tovább utaztunk Mentonba, ahol a nap hátralevő részét töltöttük. Először is a szállásunkat vettük birtokba, majd strandoltunk egyet a tengerparton, este a kisvárost jártuk be először közösen, utána kis csoportokban. Másnap Aix-en-Provance-ot jártuk körbe az egyik fogadó tanár fiának vezetésével. Elmondta, hogy itt született Cézanne, a festő, és itt alkotott és lakott a magyar származású Vasarely, akinek a tiszteletére épp egy ünnepség zajlott a városban, ezért az utcákon magyar nemzetiszínű zászlók lobogtak a villanyoszlopokon. Délután pedig Aix-en-Provance bájos városkáját magunk mögött hagyva elindultunk Aix-les-Bains-be, ahol francia cserediákjaink már vártak minket. A vasárnapot mindenki a fogadó diákjával töltötte. Engem a cserediákom a barátaival és az ő cserediákjaikkal vitorlázni vitt délelőtt, délután pedig bejártuk a kis falut, ahol lakik. Hétfőn kezdődött a régió felfedezése. Chamonix-ba mentünk, hogy egy kis hegyi séta után megszemléljük a bossons-i gleccsert, ami sajnos mára már eléggé visszahúzódott, pedig az egyik kísérő tanár azt mondta, hogy amikor ő legutoljára volt itt, akkor a „gleccservadászoknak” kiépített turistapont a gleccser fölött volt, most pedig a korláttól kicsit távolabb állóknak nyújtogatni kellett a nyakukat, hogy megpillanthassák a gleccsert. A délutánt Chamonix nem mindennapi hangulatú falujában töltöttük, ahol a szabadidőnkben próbáltuk az elénk tornyosuló négy hófödte hegycsúcs közül kitalálni, vajon melyik lehet a Mont Blanc. A Chamonix-ban lévő hegymászásról szóló múzeumba is betértünk, ahol a hegymászás történelmének minden apró részletét megtudhattuk. Kedden Chambéry középkori részét csodálhattuk meg és a Galérie Eurékaba is bementünk, ahol az alpesi állatokról, növényekről volt kiállítás, és még egy hegyi patak áradását bemutató szimulációt is láthattunk, sőt a kiállítás még a megújuló energiával is foglalkozott. A nap második felében kikapcsolódhattunk egy közeli kalandparkban, ahol még a szabad esést is kipróbálhattuk. Szerdán Lyon városában barangoltunk. Megnéztünk minden híresebb látnivalót, sőt egy mozis múzeumba is elvittek minket. Ez a múzeum négy szintből állt. A legalsó szinten a Parfüm című film dekorációját, helyszíneit láthattuk eléggé élethűen megcsinálva, és mialatt mi az alsó szinten tébláboltunk, a film zenéje szólt és a „Parfüm” illatát szagolhattuk a levegőben. A második és a harmadik szinten különböző filmek kellékei, álarcai, ruhái voltak kiállítva, így láthattuk Harry Potter varázspálcáját, az Alien című filmben szereplő szörnyet is. Csütörtökön az iskolában elfogyasztott reggeli után körbevezettek minket az iskola épületében, majd meghallgattunk a francia diákok által készített Franciaországról és a francia kultúráról szóló kiselőadásokat. Ezek után jött a reggeli torna, a tollasozás.
A tollastól kifulladva indultunk útnak Chanaz-ba, ahol hajókáztunk egyet, majd elmentünk egy kávékészítő műhelybe, jobban szólva inkább kávéőrlő műhelybe, ezután pedig egy malmot is megnéztünk, ahol diót és mogyorót őrölnek. Péntek volt az utolsó napunk Franciaországban. Délelőtt egy kérdőív alapján bejártuk Aix-les-Bains-t, majd könnyes búcsú után buszra szálltunk és elindultunk haza. Mivel az utunk Észak-Olaszországon keresztül vitt, megálltunk Milánóban egy rövid időre. Másnap reggel kilenckor már Veszprém határát pillanthattuk meg.

Készítette: Rosta Zsuzsa