Kő Pál 1941. június 2-án született Perespusztán (Heves, Jászszentandrás) Macky Béla és Pataki Terézia gyermekeként. 1963–68 között végezte el a Magyar Képzőművészeti Főiskolát, ahol Somogyi József tanítványa volt.

1955-ben a jászszentandrási katolikus templomba stációképeket készített. 1963 óta kiállító művész. 1978-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára, 1990 óta tanszékvezetője, 1990–1991 között docense, 1991-től egyetemi tanára, 1992–1995 között rektorhelyettese volt.

1986 óta a hevesi művésztelep vezetője. 1990–1995 között a Kossuth-díj valamint a Széchenyi-díj Bizottságának tagja volt. A Samu Géza Alapítvány kuratóriumának elnöke, 1993–96 között a Magyarok Világszövetsége Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságának elnöke, a Berzsenyi Dániel Társaság elnökségi tagja, 1995 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1996 óta a Lyukasóra képzőművészeti rovatvezetője volt. 2001-ben Párizsban életmű-kiállítása nyílt.

Az 1970-es évek közepéig főleg színesen festett pop-art faszobrokat készített. Későbbi stílusa egyre inkább visszanyúlt a magyar fafaragás hagyományaihoz. Ő készítette Mohácson a történelmi emlékhely rendezési koncepcióját, továbbá többek között ő alkotta meg a Magyarok Nagyasszonya kápolna kődomborműveit a Vatikánban.

A Vetési Albert oltárkő nevű alkotása a gimnázium előterében található.